JOGI HÁTTÉR
Segítség a jog útvesztőiben!
Manapság nagyon sokan vesznek használt autót, mondhatni, hogy “pörög a piac”. Ugyanakkor napi szinten lehet hallani a visszaélésekről, de az érintettek nem ismerik a jogi hátteret.
Sajnos sokan nem fordítanak megfelelő figyelmet, körültekintést, amikor a használt gépjárművüket megvásárolják. Nem visznek magukkal szakembert és csupán egy gyors próbaút után megbízva az eladó szavában, aláírják az egy oldalas sablonszerződést. Nos, nagyon gyakran ez után jön a baj!
A leggyakoribb eset, hogy az eladó a gépjármű általa ismert, de rejtett hibáját szándékosan elhallgatja a vevő elől. Teszi ezt azért, hogy minél nagyobb profitot realizáljon, hiszen a hibás autót csak csökkentett vételáron tudná eladni.
De az is előfordul, hogy az eladó tényleg nem tudott a hibáról (vagy a hiba okáról), azonban van olyan jogi helyzet, amikor a hiba vagy annak okának ismerete egyáltalán nem is számít.
Segítség a jog útvesztőiben!
Manapság nagyon sokan vesznek használt autót, mondhatni, hogy “pörög a piac”. Ugyanakkor napi szinten lehet hallani a visszaélésekről, de az érintettek nem ismerik a jogi hátteret.
Sajnos sokan nem fordítanak sokan megfelelő figyelmet, körültekintést, amikor a használt gépjárművüket megvásárolják. Nem visznek magukkal szakembert és csupán egy gyors próbaút után megbízva az eladó szavában, aláírják az egy oldalas sablonszerződést. Nos, nagyon gyakran ez után jön a baj!
A leggyakoribb eset, hogy az eladó a gépjármű általa ismert, de rejtett hibáját szándékosan elhallgatja a vevő elől. Teszi ezt azért, hogy minél nagyobb profitot realizáljon, hiszen a hibás autót csak csökkentett vételáron tudná eladni.
De az is előfordul, hogy az eladó tényleg nem tudott a hibáról (vagy a hiba okáról), azonban van olyan jogi helyzet, amikor a hiba vagy annak okának ismerete egyáltalán nem is számít.
Tömegesen vannak visszaélések, csalások és szavatossági problémák a használtautó piacon!
Ha Ön úgy érzi, hogy csalás áldozata lett, mindenek előtt meg kell ismernie, hogy milyen jogi lehetőségei vannak, és mit kell megtennie azért, hogy igényeit megfelelően tudja érvényesíteni.
A szavatossági jogoknak van egy törvényben meghatározott sorrendjük, így nem mindegy, hogy milyen igényt terjesztünk elő, vagyis: nem is biztos, hogy Ön egyáltalán választhat ezek közül, mert ez csak az ügy összes körülményeinek egybevetése után derül ki.
Ismerje meg jogait!
A használt autók vásárlásakor sokkal nagyobb a rizikó, mintha egy szalonból vesszük az autónkat:
- visszapörgetett óraállás;
- rejtett hibák;
- nem az elmondottaknak megfelelő műszaki állapot;
- az autó nem felel meg a hirdetésben bemutatott tulajdonságoknak.
Vajon miért felel a kereskedő? Az adásvételi szerződésben kizárhatja-e az eladó szavatossági felelősségét a jövőbeli hibákkal kapcsolatban?
A válasz: NEM !!!
De mindenek előtt különbséget kell tenni, hogy az eladó magánszemély, vagy kereskedő:
Ha autókereskedésben magánszemélyként vásárol valaki, akkor fogyasztóknak minősül, így vonatkoznak rá a fogyasztóvédelmi szabályok. Ez értelemszerűen magánszemély eladónál nem áll fent, de ettől még a használt autó eladója (akár magánszemély, akár kereskedő ) szavatossággal tartozik. Az egy óriási tévhit, hogy szavatosság csak új gépjárművek esetén van!
Lássuk a legfontosabb szabályokat:
Először érdemes tisztázni a szavatosság és a garancia (jótállás) közötti különbséget, mert ez nagyon fontos:
Kellékszavatossági igény:
Ezen igény alapján az alábbiakat tehetjük:
1.) kijavítást vagy kicserélést igényelhetünk, vagy
2.) árleszállítást kérhetünk, illetve
3.) a hibát a kötelezett költségére magunk kijavíthatjuk vagy más szakemberrel kijavíttathatjuk, vagy
4.) végső soron a szerződéstől elállhatunk, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdekünk már megszűnt.
Jótállás (garancia):
A jótállás lényege az, hogy a jótállás elvállalója garantálja, hogy meghatározott időn belül a jótállás alá eső áru nem hibásodik meg. Ha a jótállási időn belül mégis valamilyen hiba jelentkezne, akkor a jogosultnak – a szavatosságtól eltérően – nem kell bebizonyítania, hogy a hiba oka a szolgáltatásban már a teljesítéskor is benne volt. A bizonyítási teher a jótállásnál fordított, a jótállást vállaló bizonyíthatja, hogy a hiba oka a jogosultnál a teljesítés után keletkezett.
A gyakorlatban a hibás teljesítésre vonatkozó fordított bizonyítási teher jelentősége rendkívül nagy.
Határidők:
Főszabály szerint a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.
De!! Ha magánszemélyként autókereskedéstől vásárolunk autót (fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés), akkor mint fogyasztónak a kellékszavatossági igényünk a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.
Ezen kívül nagy jelentősége van annak, hogy mikor ismerte fel a vevő a hibát, vagy mikor kapott olyan szakvéleményt (pl. szakszerviztől), hogy mi a hiba pontosan és mi a hiba oka.
Hibás teljesítési vélelem:
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a bizonyítási teher – hat hónapig – megfordul: a vélelem a hibás teljesítés mellett szól. Ha ugyanis a hiba a teljesítést követő hat hónapon belül felismerhetővé válik, akkor nem a jogosult fogyasztó vásárlónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés időpontjában már a gépjárműben megvolt, hanem – a vélelemmel szemben – a kereskedő vállalkozásnak kell bebizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés időpontja után keletkezett.
Magyarul ekkor az autókereskedőnek kell bizonyítania, hogy az általa eladott gépjármű az adásvételkor nem rendelkezett az adott hibával. Ez nagyon fontos szabály, ami védi a fogyasztókat.
Rejtett és felismerhető hiba:
Mi van akkor, ha a vásárló ismerte a hibát vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett (annyira egyértelmű a hiba – pl. láthatóan törött a lökhárító)??
Sokszor a kereskedők az adásvételi szerződésben felsorolják a gépjármű hibáit és a vásárló így írja alá a szerződést. Ekkor nem teljesít hibásan a kereskedő, így a vevő utólag nem élhet szavatossággal. Más a helyzet, ha viszont csak szóban közli a kereskedő a fel nem ismerhető rejtett hibákat: ekkor utólag neki kell bizonyítania, hogy ezekről tájékoztatást adott a vásárlónak.
A szavatosság kizárása:
Ha a gépjárművet fogyasztó vásárolja, a Ptk. tiltja a szavatosság kizárását, tehát a szerződésesben ez a rendelkezés érvénytelen és a vásárló élhet szavatossági jogaival, azaz, ahogy fent kifejtést nyert: a kereskedőtől a hiba kijavítását, az autó kicserélését, ill. árleszállítást kérhet, végső esetben pedig elállhat a szerződéstől.
A hiba közlése:
A hibát annak felfedezése után főszabály szerint késedelem nélkül köteles a vásárló közölni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azonban a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.