Manapság nagyon sokan vesznek használt autót, mondhatni, hogy “pörög a piac”. Ugyanakkor napi szinten lehet hallani a visszaélésekről, de az érintettek nem ismerik a jogi hátteret.
Sajnos sokan nem fordítanak megfelelő figyelmet, körültekintést, amikor a használt gépjárművüket megvásárolják. Nem visznek magukkal szakembert és csupán egy gyors próbaút után megbízva az eladó szavában, aláírják az egy oldalas sablonszerződést. Nos, nagyon gyakran ez után jön a baj!
A leggyakoribb eset, hogy az eladó a gépjármű általa ismert, de rejtett hibáját szándékosan elhallgatja a vevő elől. Teszi ezt azért, hogy minél nagyobb profitot realizáljon, hiszen a hibás autót csak csökkentett vételáron tudná eladni.
De az is előfordul, hogy az eladó tényleg nem tudott a hibáról (vagy a hiba okáról), azonban van olyan jogi helyzet, amikor a hiba vagy annak okának ismerete egyáltalán nem is számít.
Tömegesen vannak visszaélések, csalások és szavatossági problémák a használtautó piacon!
Ismerje meg jogait!
Ha Ön úgy érzi, hogy csalás áldozata lett, mindenek előtt meg kell ismernie, hogy milyen jogi lehetőségei vannak, és mit kell megtennie azért, hogy igényeit megfelelően tudja érvényesíteni.
A szavatossági jogoknak van egy törvényben meghatározott sorrendjük, így nem mindegy, hogy milyen igényt terjesztünk elő, vagyis: nem is biztos, hogy Ön egyáltalán választhat ezek közül, mert ez csak az ügy összes körülményeinek egybevetése után derül ki.
A használt autók vásárlásakor sokkal nagyobb a rizikó, mintha egy szalonból vesszük az autónkat:
- visszapörgetett óraállás
- rejtett hibák
- nem az elmondottaknak megfelelő műszaki állapot
- az autó nem felel meg a hirdetésben bemutatott tulajdonságoknak
Vajon miért felel a kereskedő? Az adásvételi szerződésben kizárhatja-e az eladó szavatossági felelősségét a jövőbeli hibákkal kapcsolatban? A válasz: NEM !!!
De mindenek előtt különbséget kell tenni, hogy az eladó magánszemély, vagy kereskedő:
Ha autókereskedésben magánszemélyként vásárol valaki, akkor fogyasztóknak minősül, így vonatkoznak rá a fogyasztóvédelmi szabályok. Ez értelemszerűen magánszemély eladónál nem áll fent, de ettől még a használt autó eladója (akár magánszemély, akár kereskedő ) szavatossággal tartozik. Az egy óriási tévhit, hogy szavatosság csak új gépjárművek esetén van!
Lássuk a legfontosabb szabályokat
Kellékszavatossági igény lehet:
- kijavítást vagy kicserélést igényelhetünk, vagy
- árleszállítást kérhetünk, illetve
- a hibát a kötelezett költségére magunk kijavíthatjuk vagy más szakemberrel kijavíttathatjuk, vagy
- végső soron a szerződéstől elállhatunk, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdekünk már megszűnt.
Jótállás (garancia):
A jótállás lényege az, hogy a jótállás elvállalója garantálja, hogy meghatározott időn belül a jótállás alá eső áru nem hibásodik meg. Ha a jótállási időn belül mégis valamilyen hiba jelentkezne, akkor a jogosultnak – a szavatosságtól eltérően – nem kell bebizonyítania, hogy a hiba oka a szolgáltatásban már a teljesítéskor is benne volt. A bizonyítási teher a jótállásnál fordított, a jótállást vállaló bizonyíthatja, hogy a hiba oka a jogosultnál a teljesítés után keletkezett.
A gyakorlatban a hibás teljesítésre vonatkozó fordított bizonyítási teher jelentősége rendkívül nagy.
Határidők:
Főszabály szerint a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.
De!! Ha magánszemélyként autókereskedéstől vásárolunk autót (fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés), akkor mint fogyasztónak a kellékszavatossági igényünk a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.
Ezen kívül nagy jelentősége van annak, hogy mikor ismerte fel a vevő a hibát, vagy mikor kapott olyan szakvéleményt (pl. szakszerviztől), hogy mi a hiba pontosan és mi a hiba oka.
Hibás teljesítési vélelem:
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a bizonyítási teher – hat hónapig – megfordul: a vélelem a hibás teljesítés mellett szól. Ha ugyanis a hiba a teljesítést követő hat hónapon belül felismerhetővé válik, akkor nem a jogosult fogyasztó vásárlónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés időpontjában már a gépjárműben megvolt, hanem – a vélelemmel szemben – a kereskedő vállalkozásnak kell bebizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés időpontja után keletkezett.
Magyarul ekkor az autókereskedőnek kell bizonyítania, hogy az általa eladott gépjármű az adásvételkor nem rendelkezett az adott hibával. Ez nagyon fontos szabály, ami védi a fogyasztókat.
Rejtett és felismerhető hiba:
Mi van akkor, ha a vásárló ismerte a hibát vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett (annyira egyértelmű a hiba – pl. láthatóan törött a lökhárító)?
Sokszor a kereskedők az adásvételi szerződésben felsorolják a gépjármű hibáit és a vásárló így írja alá a szerződést. Ekkor nem teljesít hibásan a kereskedő, így a vevő utólag nem élhet szavatossággal. Más a helyzet, ha viszont csak szóban közli a kereskedő a fel nem ismerhető rejtett hibákat: ekkor utólag neki kell bizonyítania, hogy ezekről tájékoztatást adott a vásárlónak.
A szavatosság kizárása:
Ha a gépjárművet fogyasztó vásárolja, a Ptk. tiltja a szavatosság kizárását, tehát a szerződésesben ez a rendelkezés érvénytelen és a vásárló élhet szavatossági jogaival, azaz, ahogy fent kifejtést nyert: a kereskedőtől a hiba kijavítását, az autó kicserélését, ill. árleszállítást kérhet, végső esetben pedig elállhat a szerződéstől.
A hiba közlése:
A hibát annak felfedezése után főszabály szerint késedelem nélkül köteles a vásárló közölni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azonban a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
